Integratív  Association
Pszichoterápiás INTEGRATÍV HÍRMONDÓ for Integrative
Egyesület Psychotherapy
KÖNYVISMERTETÉS
Edgar H. Schein: Process Consultation Revisited

Gaál László


Edgar H. Schein Ph.D. fokozatát szociális pszichológiából a Harvard Egyetemen szerezte meg 1952-ben. Az Amerikai Igazgatási Akadémia és az Amerikai Pszichológiai Társaság tagja, cégek és kormányzati hivatalok szervezetfejlesztési tanácsadója. Számos könyvben és cikkben foglalta össze a szervezetfejlesztés és tanácsadás elméletét és gyakorlatát.

Ez a könyv a legutolsó a folyamat tanácsadásról szóló könyvek sorában, 1999-ben jelent meg. Alcíme szerint a segítő kapcsolat felépítéséről szól. A segítő és a kliens közötti kölcsönhatásra fókuszál: hogyan építhető ki egy egészséges segítő kapcsolatot. Schein több mint 40 év tapasztalatát összegzi ebben a könyvben, és megpróbál egy általános elméletet alkotni a segítő kapcsolatról, a folyamat tanácsadásról.

Részlet az Előszóból:

“Ha valaki segítséget kér, akkor egy bonyolult dinamikai folyamat kezdődik a segítő és a kliens között, mivel a segítő automatikusan a “szakértő” szerepbe helyeződik. Ez magában foglalja azt is, hogy a segítő rendelkezik valamivel, amiben a kliensnek hiánya van, és így a segítőt feljogosítja arra, hogy ezt neki ajándékozza, vagy visszatartsa. Ez a helyzet ösztönzi a segítőket arra, hogy szakértőnek lássák magukat, és automatikusan hatalmi pozícióba helyezi őket a klienssel szemben. Ez a kezdeti kapcsolati egyensúlytalanság a forrása a pszichodinamikának, amit meg kell érteni, ki kell értékelni, és kezelni kell, ha tényleg segíteni akarunk.

Ugyanakkor a segítségkérés, elfogadás és adás egy szociológiai környezetbe van beágyazva, ezért meg kell értenünk a segítő kapcsolat szociodinamikáját is. Ebben a könyvben megkíséreltem egy tágabb szemléletben összehozni nemcsak a segítő kapcsolat klinikai és szociálpszichológiai, hanem szociológiai és antropológia aspektusait is.

Más szavakkal kifejezve; ebben a könyvben a segítő kapcsolat általános elméletét és módszertanát kísérlem meg feltárni.”

A könyv négy részből áll: az első részben a folyamat-tanácsadás alapjait, a segítő kapcsolat pszichodinamikáját és a kliens fogalmát ismerhetjük meg. A második rész a rejtett erők és folyamatok megfejtésével, így az intrapszichikus folyamatok hibalehetőségeivel és a szemtől-szembeni kommunikáció dinamikájával foglalkozik. A harmadik részt a tanulást elősegítő beavatkozások elemzésének szenteli, míg a negyedik részben tényleges működésében vizsgálja a folyamat-tanácsadást.

A folyamat tanácsadás a segítő és a segített között végbemenő folyamat, célja szerint egy olyan hatékony kapcsolat teremtése, melyben a kliens belátja, megérti a külső és belső környezetében zajló eseményeket, és ezekre hatni is képes, azért hogy jobbítsa és fejlessze ezeket.

A segítő kapcsolat nemcsak a szervezetfejlesztésben, a szociális munkában, a gazdasági életben, hanem a terápiában is központi kérdés. Ezért érdemes megismerkedni a könyv néhány érdekes és lényeges részletével.

A segítő kapcsolat tíz alapelve

  1. Próbálj mindig segítőkész lenni.

  2. Ha nincs bennem hajlandóság a segítésre és a közös munkára, akkor nem teremthető meg a segítő emberi kapcsolat, és nem is lehet eredményes a közös munka.
     
  3. Mindig álljál a valóság talaján.

  4. Nem tudok igazán segíteni, ha nem tudom, hogy mi megy végbe bennem, a kliensben, és nem ismerem a kapcsolatunk természetét.
     
  5. Lépj kapcsolatba az ismeretlennel.

  6. Belső valóságom megismeréséhez csak akkor juthatok el, ha megtanulom megkülönböztetni azt, amit tudok; amiről azt hiszem, hogy tudom; és amit nem tudok. Nem ismerhetem meg a tényleges valóságot, ha nem kerülök kapcsolatba avval, amit nem tudok a helyzetről, és nincs bennem annyi bölcsesség, hogy megkérdezzek másokat.
     
  7. Minden cselekedeted és megnyilvánulás beavatkozás.

  8. Nem létezik tiszta diagnózis. Minden interakciónak van következménye. Tetszik, vagy nem, de már az első találkozáskor, maga a hangunk is (hangszínünk, beszédmódunk) is beavatkozás, és meg fogja határozni a kapcsolat további alakulását. Ezért tisztában kell lennem minden tettem lehetséges következményeivel, tudnom kell, hogy összhangban vannak-e céljaimmal.
     
  9. A kliensé a probléma és a megoldás is.

  10. Nem az a feladatunk, hogy a nyakunkba vegyük a kliens gondjait, problémáit, és nem az a dolgunk, hogy tanácsokat és megoldásokat adjunk olyan helyzetekre, amit nem is éltünk meg. A valóságban csak a kliens fog együtt élni a probléma és a megoldás következményeivel.
     
  11. Haladj az áramlással.

  12. Minden kliens önálló ismeretlen személyiség, stílus és kultúra. Amíg nem ismered ki magad ebben a világban, hagyd inkább, hogy a kliens érzései és a te reakcióid vezessenek: haladj az áramlással.
     
  13. Az időzítés döntő fontosságú.

  14. Egy adott beavatkozás hatásos lehet egy adott pillanatban, de hatástalan egy másikban. Ezért mindig készen kell állnom, keresve a megfelelő pillanatot, amikor megnyílik a kliens.
     
  15. Legyél építő módon megalkuvó a konfrontatív beavatkozásokkal.

  16. Mindenkiben vannak olyan instabilitások és nyitottságok, ahol a változás elkezdődhet. Meg kell találnom, és ki kell építenem a már létező hajtóerőket és kulturális erősségeket (haladj az áramlással), és ugyanakkor megragadni az alkalmakat az új belátások és alternatívák eléréséhez. Az áramlással való haladást ki kell egyensúlyozni a beavatkozás kockázatával.
     
  17. Mindent tekints adatnak. Hibák mindig elő fognak fordulni, de ezek a tanulás elsődleges forrásai.Akármennyire is óvatosan és gondosan figyelek mindenre, próbálom betartani a fenti szabályokat, mindig fogok olyat tenni, ami váratlan és nem kívánatos eredményre vezet. Tanulnom kell ezekből, és mindenképpen el kell kerülnöm a védekezést, a szégyent és a bűnösséget. Soha nem ismerhetem annyira a kliens világát, hogy minden hibát elkerülhessek, de minden hiba olyan reakciókhoz vezet, amikből tanulhatok, és még részletesebben ismerhetem meg a kliens világát.

  18.  
  19. Ha kétségeid vannak, akkor oszd meg a problémádat a klienssel.


Sokszor nem tudjuk, hogy mit kellene tenni, vagy éppen mit is jelent valami. Mi akadályoz meg abban, hogy bevond a klienst a gondodba, hogy megkérdezd, hogy valami pontosan mit is jelent, mi az, amire éppen most szüksége lenne, mi legyen a következő lépés.

Segítés, mint dráma

A segítés bonyolultsága részben abból ered, hogy a “segítés” fogalma nincs pontosan meghatározva és szerepként megírva a mi társadalmunkban, egy csomó definiciót találunk a segítésre. Hogy még homályosabb legyen ez az egész: a segítés egy olyan dráma, amit inkább a nézőközönség reakciója határoz meg, semmint a forgatókönyvíró, vagy a vezető színész. Másképpen fogalmazva: a segítést az határozza meg, hogy a kliens segítésnek érzi-e a folyamatot, és nem az, hogy a segítő adott-e vagy sem segítséget. Ha a segítést a rögtönzések színházához hasonlítjuk, akkor nem csupán az alapvető színészi képességekre és a nézőközönség reakcióinak ismeretére, hanem improvizációs képességre és spontaneitásra is szüksége van a segítőnek.

A segítő folyamat egy bonyolult fordított szereposztás, ahol a segítséget kereső a színész kezdetben és a segítő a közönség. A kliens elfoglalja a színpadot és előadja a problémáját (gyakran fájdalmas részletességgel), miközben a potenciális segítő figyelmesen hallgatja. Mikor a kliens szerepe végére ért, akkor azt várja, hogy a segítő foglalja el a színpadot, és adja elő a szerepét. Ez a “szerep-szívás”, ami oly gyorsan csinál belőlünk szakértőt vagy doktort. Az a csapda, hogy a kliens nem tudja, hogy mit várjon tőlünk, amikor a szakértő vagy a doktor szerepét játszuk, és néha nem tetszik neki a szereplésünk, így nem fogadja el a segítési ajánlatunkat.

A következő Hírmondóban még szemezgetünk e könyv gazdag kínálatából.
 

Kunsági Andrea főoldal IPE főoldal Integratív Hírmondó Hipnózis főoldal