Mit tehetünk a testi-lelki-szellemi egészségünkért, a jóllétünkért a koronavírus járvány és más társadalmi krízisek idején?


2020 eleje óta hallunk a koronavírusról, Kína járványáról, ami radikális intézkedéseket, a kínai újévi ünnepségek elmaradását és sok félelmet generált az emberekben. Februárban Olaszországban és több európai országban is egyre nagyobb számban megjelent, a WHO márciusában világméretű járványt jelentett be és ezzel egyidőben a magyar kormány is intézkedéseket hozott a járvány megfékezésére.

Minden változás és minden bizonytalanság, ami a változás velejárója, fokozza a stresszhormon, a kortizol termelését a szervezetünkben. Ez a hormon jót tesz, ha menekülni kell a ragadozótól, mert mozgósíta a szervezet energiatartalékait is a veszély elkerülésére, tehát az életünkért harcolhatunk vele teljes energiabedobással. Kevéssé segít viszont, ha tartós immunrendszeri aktivitásra van szükségünk, mert olyan kórokozók vannak a környezetünkben, amik láthatatlanok és belső védelmi rendszert igényelnek menekülés helyett. Ebben az esetben a stressz a szükséges hatás ellénében érvényesül. A szervezet belső védekezése leáll, hogy a külső veszélyre koncentrálhasson. Ezért alkalmaznak szervátültetéskor stresszhormont a kilökődés elkerülése érdekében. (Ajánlom Bruce Lipton írásait, videoit a témában.)

Mit tehetünk félelem helyett, ha olyan járvány kelti a félelmet, mint amilyen a 2020-as koronavírus?

Igyekezhetünk csökkenteni a járványveszélyt, vagyis a cseppfertőzések és a vírus fertőzőképességének kockázatát kontaktuskerüléssel, alapos szappanos melegvizes kézmosással és kézfertőtlenítéssel, ahogy erre az intézkedések és a hivatalos tájékoztatások is igyekeznek rábírni valamennyiünket egyéni veszélyérzetünknek megfelelő sikerességgel. Az intézkedések azonban a hálózatelméleti kutatók előrejelzéseinek figyelembevételével szigorodhatnak. Ennek a legfőbb oka, hogy a lassú lefolyású járvány biztosíthatja az egészségügy kapacitásának egyenletes lekötését és a szükséges ellátások megszervezését, a gyors járvány pedig nagyobb felkészületlenséggel érheti a rendszert, ezáltal veszélyesebb. Úgy érdemes elképzelni, mint az első nagy hóesést, ami mindig okoz a nagyvárosokban közlekedési problémákat, míg a további még nagyobbak sem változtatják meg jelentősen a hétköznapi közlekedést, mivel addigra a hóeltakarítás szervezettebb szakaszba ér.

A fizikai jóllétünkért szedhetünk vitaminokat, ehetünk számunkra kellemes ételeket, ihatunk elég vizet, mozoghatunk, pihenhetünk többet és tölthetünk időt a szabad levegőn. Mindezt nem segítik az otthonmaradásra vonatkozó javaslatok, szórakozási, szabadidős korlátozások, de kis leleményességgel azért mindenből juttathatunk magunknak eleget.

A testi-lelki-szellemi jóllétünk nem választható külön. Ahhoz, hogy lelkileg jól legyünk, kell, hogy legyen időnk, lehetőségünk, egészségünk a kedvteléseinkre, kell, hogy legyenek hasznosnak érzett tevékenységeink, időtöltéseink és fontosak a hozzánk közel álló emberekkel, házi kedvenceinkkel való kapcsolataink is. A lelki jóllétünk alapja még a szellemi jóllétünkbe fektetett idő és figyelem is. Számos színház, múzeum, média érhető el ingyen a karantén idején, hogy szellemünket is épen és örömben tudjuk tartani, érdemes ezekre rákeresni az interneten. Net híján is olvashatunk, hallgathatunk zenét, nézegethetjük a fotókat régi eseményekről, utazásokról, beszélhetünk telefonon kedves ismerőseinkkel, barátainkkal, rokonainkkal.

A lelki jóllétünk lesz a fizikai jóllétünk alapja is. Fontos, hogy ne azokat az embereket kerüljük félelemből, akiket szeretünk, mert az ölelés örömhormont termel és az is véd a fertőzésekkel szemben. Kerüljük inkább az idegeneket, ne vásárolgassunk feleslegesen, ne most utazzunk síelni, wellnessezni vagy távoli rokonokat látogatni, mert ezek a programok várhatnak és nem szolgálják a valódi jóllétünket. Kicsit lelassulhatunk. Kitalálhatjuk, mit szeretnénk megtanulni, megcsinálni, elintézni, megbeszélni, kitalálni és megoldani, amire a normál körülményeink között nem, vagy alig jutott időnk. Hallgathatunk vagy akár tanulhatunk zenét, gyakorolhatjuk amit még nem tudunk, kezdetleges készségeinket fejleszteni, nyelvet, hangszert, szakirodalmat olvashatunk vagy segíthetünk a környezetünkben élő nehezebb helyzetben lévőknek átvészelni a karantén idejét. Meglepően jó érzéssel, megerősödve, önbizalommal telve telhetnek napjaink, ha valaki más életét is meg tudjuk könnyíteni. Fontos tudnunk, hogy az immunglobulinok magas szintje a jóllét érzésével függ össze, amit örömben töltött idővel, szeretetteljes érzésekkel, relaxációval és meditációval tudunk leginkább fokozni. Ezekre is számos technika létezik, mindegyik hasznos és hatásos lehet kinek-kinek választása szerint.

A legújabb tudományos felfedezések, a kvantumbiológia és a pszichoneuroimmunológia megmutatták az összefüggését annak, hogy miért leszünk betegek, ha negatív érzelmi táptalajként működő szervezetben aktiváljuk a génjeink egy részét és miért leszünk egészségesek, ha a lelki, idegrendszeri hátterünk pozitív érzelmi alapokon nyugszik és abban aktiváljuk az egészségünkért felelős génkészletünket. Kiderült, hogy az öröm, a szeretet, a hála érzése segíti az egészséges sejtosztódást, és hogy a spontán gyógyulásokban az eufóriának, a hitnek, az életbe vetett bizalomnak, célnak és szeretetnek óriási jelentősége van. Az epigenetika tudománya azt hangsúlyozza, hogy a környezeti hatásokra való érzelmi reakcióink formálják testünket egészségessé, vagy teszik beteggé, tehát rajtunk áll, miként viszonyulunk az élethez.

Végül fontos tudnunk, hogy a krízis nem csak minket érint. Mindannyian más-más módon és mértékben reagálunk rá, de komoly pszichés terhelést is jelent, ha elhúzódik. Ezért fontos, hogy ha tüneteket észlelünk magunkon, ingerültek, fáradtak, nyugtalanok, szorongók leszünk és nem tudunk rajta rövid időn belül úrrá lenni, szükség lehet segítségkérésre. Vannak ingyenes segélyvonalak telefonon és neten is arra az esetre, ha nincs mód személyes terápiára. A személyes kapcsolat ereje a leginkább gyógyító, de online terápiás lehetőségekkel is ki tudjuk ezeket váltani, ha éppen arra van lehetőség.  Ne ijedjünk meg, ha korábbi pszichés problémáink, traumáink, szorongásaink vagy az egzisztenciális félelmeink visszatérnek vagy új formában jelennek meg, hiszen a krízis sajátossága, hogy visszavisz egy korábbi hasonló érzelmi állapotba, vagy egy korábbi, még biztonságosnak tűnő állapotba, hogy ott megerősíthessük magunkat és nagyobb bizalommal fordulhassunk utána az aktuális életünk felé.
Ha úgy érzi, hogy segítségre szorul, ne habozzon, keressen fel pszichológust!


Kívánok nyugodt, szeretetteljes, örömteli tavaszt!

Kunsági Andrea
www.kunsagi.com