Az idősebb generáció aggódva figyeli a mai "új ifjúság" megváltozott életmódját. Ők azok, akik egyre később fejezik be tanulmányaikat, halasztanak, halmozzák a diplomákat, és gyakran az élvezeteket is, munkavállalásuk ideje kitolódik, nem beszélve a családalapításról - van, aki még 30 évesen is a szüleinél lakik, nem függetlenedik, meghosszabbított gyermekkorban él. Mindez sokak számára úgy fordítható le: a mai fiatalság "nem akar felnőni", inkább egy elnyújtott gyermekkorban lebeg.

A minőségi munkahelyek kínálata drasztikusan visszaszorult a globalizáció és a piacgazdasági átalakulás hatására. Ilyen körülmények között a fiatalok válaszút elé kerülnek. Egyesek kitartóan keresik a munkalehetőséget, és sok-sok kudarc után végül elfásulnak, jobb esetben kénytelenek beérni valamilyen igénytelen munkahellyel. Mások kényszervállalkozásba fognak, és a szerencsések ingatlanügynőkként vagy multilevel-marketingesként akár magas rendszeres jövedelemre is szert tehetnek, sőt egyesek munkahelyi karrierre is számíthatnak. Akinek egyik sem sikerül, vagy meg sem próbálja, mert másfajta kihívásra, másfajta sikerélményre vágyik, annak útja a továbbtanulás, ha van hozzá ambíciója és kitartása. Állásszűke idején felértékelődik a tanulással töltött idő, mert a fiatal nem a jól fizető munkáját áldozza fel a tanulásért. Áldozat helyett megmenti önmagát a folyamatos kudarcélménytől, a feleslegesség érzetétől, a mindennapi unalomtól, sőt a depressziótól.

Az elhúzúdó álláskeresés is és az állásszűke miatti továbbtanulás különösen elnyújtja azt az időhorizontot, amelyen belül a fiatalok családalapításra gondolhatnak. Amíg nincs munkahely és jövedelem, addig nem kerülhet szóba a lakásvásárlás, még kevésbé a gyermekvállalás. Ha a szingli állapot tartóssá válik, hedonista fogyasztói szokások alakulnak ki, vagy helyettesítő tevékenységek igényelnek anyagi ráfordításokat, amelyek nem kedveznek a takarékosságnak, sőt, gyakran nincs is miből megtakarítani.

A kapunyitási pánik és az elhúzódó serdülőkor mindenképpen figyelmet érdemel szociológiai és gazdasági szempontokon túl pszichológiailag is. Mivel az élet kezdete által elviselhetetlen szorongásokkal, a konfliktusokkal való megküzdéshez elégtelen mentális kapacitással bíró fiatalok pszichológiai és egészségügyi kockázatok szempontjából is veszélyeztetettek. Gyakori a depresszió, amely olyan mértéket is ölthet, hogy az egyénnek már nincs ereje segítséget kérni, gyógyíttatni magát. A pszichológiailag veszélyeztetett fiatalok visszahúzódhatnak, nehezebben teremtenek kortárs kapcsolatokat is, ezáltal esetleg végleg lemondanak a családalapításról.

Kunsági Andrea - a fenti témáról bővebben :

Bauer Béla – Szabó Andrea (szerk.): Ifjúság 2004. Gyorsjelentés. Budapest, Mobilitás Ifjúságkutatási Iroda, 2005.

Bánfalvi Mária – Skultéty Viktor – Szakács Ferenc: A vállalkozói sikerességgel kapcsolatos személyiségmutatók (A vállalkozói alkalmasság c. ÁVF kutatási téma záróközleménye – Témavezető: Szakács Ferenc) pp. 55-56. Elhangzott a Magyar Tudomány Napja – Tudástársadalom, vállalkozások, Európa - keretében az ÁVF-en 2006.11.09.

Bukodi Erzsébet: Párkapcsolat-formálódás az ezredfordulón. In: Szabó Andrea - Bauer Béla - Laki László: Ifjúság 2000. Tanulmányok I. Nemzeti Ifjuságkutató Intézet 2002. pp.152-153.

DuPont, Robert: The Selfish Brain – Learning from addiction, American Psychiatric Press, Hazelden, 2000

Fuchs, Werner: Einführung. Jugend ’81 Lebenswürfe, Alltagskulturen, Zukunftsbilder. (Alapvető tanulmányok: Arthur Fischer, Ruth Ch. Fisher, Werner Fuchs, Jürgen Zinncker. Szerkesztette: Jürgen Zinnecker). Hamburg, Jugendwerk Deutsche Schell, 2. kötet, 1981.

Gábor Kálmán: A magyar fiatalok és az iskolai ifjúsági korszak. Túl renden és osztályon? In: Szabo Andrea -Bauer Bela -Laki Laszló: Ifjúság 2000. Tanulmányok I. Budapest, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, 2002. pp.23-40

Gábor Kálmán: Globalizáció és ifjusági korszakváltás. In: Ifjúsági korszakváltás: Ifjúság az új évezredben. Szeged, Belvedere, 2004. pp. 33-36.

Horváth Tünde: Pályakezdés előtt. A kapunyitási pánik jelenségének vizsgálata a felsőoktatásban. In: Puskás-Vajda Zsuzsa: Felsőoktatásban tanuló fiatalok problémái, útkeresése, pályafejlődése a 21. század kezdetén Magyarorszagon. Budapest, Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület, 2007.
 

Juhász Kitti: Ezek a fiatalok!? - Az ifjúsági korszakváltás, a posztadoleszcencia és a kapunyitási pánik, Szakdolgozat, BKF, Budapest, 2009.

Juhász Kitti - Kunsági Andrea: Ifjúsági korszakváltás, kapunyitási pánik = marketing stratégiaváltás?  MOK Konferencia, Budapest, 2010. 

Juhász Kitti - Kunsági Andrea: Összefüggések és marketingeszközök a válság, az élethosszig tartó tanulás és a kapunyitási pánik kezelésére. Annales 2011, BKF, Budapest

Kabai Imre: Hogyan alakul a posztadoleszcensek életútja? A friss diplomások vizsgálata a Zsigmond Király Főiskolán. http://www.szociologia.hu/dynamic/KabaiI_tanulmany.pdf, 2009.11.16

Kunsági Andrea: Életciklusváltás, krízis, marketingakciók. MARKETING, 1996/5.

Robbins, Alexandra; Willmers, Abby: Quarterlife Crisis: The Unique Challenges of Life in Your 20s, New York, Tarcher, 2001.

Szakács Ferenc, Bánfalvi Mária, Nagy István, Veres Nóra, Karcsics Éva (2003): A vállalkozói személyiség. In: Tudományos Közlemények, 9. Budapest, ÁVF.

Szvetelszky Zsuzsanna: A kapunyitási pániktól a nagymama-elméletig, Pont Kiadó, 2005. pp. 5-7.

Vaskovics László: A posztadoleszcencia szociológiai elmélete. Szociológiai Szemle, 2000. (évf.) 10.szám, http://www.szociologia.hu/dynamic/0004vaskovics.htm