Depresszió
Mi
a depresszió?
A
depresszió szó szerinti hangulati
nyomottság, energiahiánnyal. Aki depressziós,
ürességet érez, a lelke legmélyéig
szomorú, nem tud örülni semminek, sokat sír
vagy éppen ingerült. Nehezen fog hozzá dolgokhoz,
nem érdekli semmi, nehezen végzi el a
munkáját, a mozgás, a felkelés is gyakran
túl nagy erőfeszítést igényel tőle. Gyakran
hibáztatja a körülményeit, a
környezetét és saját magát, bűntudat
gyötri, rossz véleménnyel van magáról.
Lassan, halkan, érzelemszegényen és keveset
beszél, a rossz dolgokat felnagyítja, a jókat
lekicsinyli. A minden és a semmi jelzőkkel kifejezi, hogy
fekete-fehérben látja a világot, amiben több
a sötét.
Mitől
van a depresszió?
A
depresszió gyakran családi minta
nyomán jelenik meg. Gyakori a régi rossz
beidegződések használata, mint "a nevetésnek
meglesz a böjtje" vagy "sírás
lesz a vége". A családi öngyilkossági
történetek is nehéz
örökségként
terhelnek depressziós tünetekkel élő embereket. Megelőzheti a depresszió
megjelenését veszteségélmény,
gyász, kapcsolatvesztés, kudarc. Az egyén,
miután megküzdeni nem tud egy adott helyzettel, a
szorongásban kifárad és leértékeli
magát, depressziós lesz. Ha valaki gyakran lát
ilyen megoldást a családjában, gyakran él
át ilyen helyzeteket a saját életében,
tanult tehetetlenséggel reagál, fel sem tételezi,
hogy képes a helyzetén változtatni, hogy lehetne
jobb is. Ezért fontos a terápiás
segítség, ami az automatikus negatív
gondolatokból segít eljutni a reális
gondolatkörhöz, a szemléleti
változáshoz, a pszichológus megküzdési
stratégiákat tanít, segít
kipróbálni eddig nem használt pszichés
erőforrásokat és begyakorolni új
szokásokat, kialakítani az
örömkészség használatát.
Hogy lehet kigyógyulni belőle?
A
depresszió jól kezelhető
pszichoterápiával. A gondolkodási
sémákat, amik depresszióban jellemzőek,
jó befolyásolja a kognitív
átstruktúrálás, az
önértékelési és hangulati
problémákra hatékony segítség a
hipnoterápia. Integratív terápiával komplex
módon lehet fejleszteni a személyiséget és
a depresszió okain is dolgozni egy egészséges,
boldog élet érdekében.
Szorongásos
kórképek, pszichés zavarok
Pánik
- váratlan, elviselhetetlen szorongás,
félelem testi tünetekkel
Szorongásos depresszió
A
szorongásos kórképek
összetett fajtája a szorongásos depresszió.
Ilyenkor általában rossz családi minta
nyomán nehéz élethelyzet váltja ki a
szorongást. A nehéz élethelyzethez
szükséges megküzdési stratégia
hiányzik az egyén viselkedés
készletéből, gondolkodási
sémáiból,
önleértékeléssel nyugtázza a kudarcot,
ami gyakori és hosszabb távú sikertelenség
esetén depresszióhoz vezet. A depresszió
mértékétől függően
pszichoterápiával vagy pszichoterápiás
segítség mellett gyógyszeres
segítséggel kezelhető. Fontos a többi
szorongásos kórképhez hasonlóan a
szorongás oldása, a terápiás
változás létrehozása, ami
szemléleti, önismereti és megküzdési
tényezőkből áll elsősorban. A szorongásos
kórképek terápiájában a
hipnoterápiának lehet nagy szerepe, a depressziós
gondolkodásmód kezelésében jól
alkalmazhatók a kognitív terápiás
eszközök.
Kényszeres
depresszív zavarok
Kényszeres
zavarokban a szorongás először tevékenység
vagy gondolat formáját ölti,
ebben próbál megoldást találni a
szorongására, bizonytalanságára,
feszültségére az egyén. A
rituális tevékenység vagy gondolat azonban
idővel hozzákapcsolódva a szorongáshoz maga is
feszültségforrássá
válik. Így a tisztasági kényszer nem oldja,
hanem fokozza azt a
szorongást, ami kiváltotta, akárcsak az
énidegennek érzett
kényszergondolatok, amitől nem tud szabadulni egy idő
után a szenvedő
alanya. Pszichoterápiás segítség mellett
esetleg gyógyszeres segítségre
is szükség lehet, ha a kényszeres
feszültség elviselhetetlenségig
fokozódik.
Major depresszió
Gyakori
és súlyos lelki
betegség, ami mindenképpen segítséget
igényel, bár elszenvedői sokszor reménytelennek
látják a gyógyulást és nehezen
jutnak terápiába. Az
önértékelés romlása,
alvászavar, étvágyzavar,
reménytelenség érzése jellemzi,
koncentrációs zavarral, gyakran
munkaképesség elvesztésével,
erőtlenséggel, motiválatlansággal,
értéktelenség érzésével
és bűntudattal, önvádlással és
öngyilkossági veszéllyel jár. A
szerhasználat (cigaretta, alkohol, drogfüggés)
hátterében gyakori a kezeletlen depresszió. Az
egyén lehet apátiás vagy éppen
ingerült, feszült, saját magának és
környezetének is elviselhetetlen. Mindenképpen
szakértő segítséget kell találni
hozzá, gyakran a pszichoterápiát
gyógyszeres terápiával is
kiegészítve.
Mániás
depresszió - bipoláris depresszió
A
mániás depresszió
örökletes tényezőkön alapul, de
kiválthatja külső tényező, pl. droghasználat
is. A depressziós tüneteket egyidejűleg vagy
felváltva mániás tünetek követik. A
tünetkör az ellentétébe csap át.
Túlzott önértékelés,
alvásigény csökkenés, gondolattolulás,
kritikátlanság, fokozott
beszédkészség jellemzi, gyakran a
nyugtalanság ingerlékenységbe, agresszióba
csap át.
Súlyosabbtól az enyhébb előfordulásig
osztályozzák a bipoláris zavarokat. A ciklotimia a
mindennapi életet nem zavaró enyhe formája, ahol
hangulati felhangoltság és lehangolt periódusok
váltakoznak.
Enyhe hangulatzavar - dysthimia
A
hétköznapi életben használt
depressziós kifejezésnek gyakran a
dysthimia felel meg. Lehangoltság, kedvetlenség,
nyűgösség jellemzi,
amely azonban nem tartós, nem tűnik mozdíthatatlannak
belőle az egyén.
Nem jár a
humor elvesztésével és általában
más komoly depressziós tünetekkel sem,
valóban enyhe hangulati zavarról
beszélhetünk. Étvágybeli, alvásbeli
változások előfordulhatnak. A szomorúság a
legfőbb tünete, és itt
tartósabb, mint
bármelyikünk alkalmi szomorúsága,
kedvetlensége, kevesebb dolog
érdekli az elszenvedőjét, de korántsem olyan
komoly a probléma, mint egy
major depressziós beteg esetében. Minor
depressziónak is nevezik.
Poszttraumás
stressz zavar
A
korábbi stresszhelyzetek által
keltett szorongások szélsőséges esete a
poszttraumás stressz zavar (PTSD), amikor extrém
mértékű trauma, lelki törés után az
emlék újraélése okoz szorongást.
Katasztrófát átélt egyénekre
jellemző, de gyakran hétköznapi élethelyzetekben
túlterhelő pszichotrauma hatására is kialakulhat.
A pszichoterápiás segítség is sürgős,
mivel a későbbi beavatkozás nehezebben oldja az
emlékekhez kapcsolódó szorongást.
Kunsági Andrea
Mikor
érdemes pszichológushoz fordulni?
Terápiás módszerek
Kunsági
Andrea pszichológus honlapja