Szorongás, szorongásos kórképek

Mi a szorongás?
A szorongás olykor jól megfigyelhető okból jelenik meg az ember életében. Ez ilyenkor természetes jelenség. Minden újdonság, ismeretlen, szokatlan dolog, feladat, élethelyzet stresszként jelenik meg. Ez akkor válik pozitív érzelmi töltésű izgalommá, ha van hozzá megküzdési stratégiánk, ha van lehetőség sikert elérni az új helyzetben, ha az újdonság által keltett aktivációs szintünk lassan alábbhagy, megszokjuk az új helyzetet és kellemes élményként vagy sikerforrásként tudjuk elkönyvelni.

Ha látható ok nélkül is megjelenik, tárgytalan félelemérzet, az egész egyénre, az életvezetésére, a kapcsolataira, egyes élethelyzeteire kiható feszültség, rossz közérzet, félelemteli gondolatok, elkerülő viselkedés jelentkezik, és ez különösebb ok nélkül fennmarad vagy visszatér, ha nincs eszközünk, hogy elbánjuk vele, vagy nincs elég eszközünk, hogy megküzdjünk, sikerrel tegyünk próbát az életben, szorongásos tünetek, ezek tartós fennállása esetén pedig szorongásos kórképek alakulnak ki.

 Mikor igényel segítséget a szorongás?
A szorongásos kórképek és a szorongásos tünetek megkeserítik az életet. A párkapcsolatok esélyét jelentősen csökkentik, a boldogság, az öröm készségét gyengítik, ezáltal hosszabb távon segítség nélkül romló életminőséget, az egészség károsodását vonják magukkal. Pszichológus segítségével fel lehet tárni a szorongás okait, az egyén érzelmi nehézségeit, be lehet pótolni egy terápiás kapcsolatban a gyerekkori érzelmi kapcsolatok hiányait, hogy egészséges felnőttként, örömmel tudjuk élni az életünket. A szorongásos zavarok jól kezelhetők többféle pszichoterápiás módszerrel, beszélgetős (verbális), hipnoterápiás és integratív terápiával egyaránt.

Szorongásos kórképek, pszichés zavarok

Pánik -  váratlan, elviselhetetlen szorongás, félelem  testi tünetekkel

Generalizált szorongás
A generalizált szorongás kórképet általános szorongás, nyugtalanság, ideges feszültség jellemzi, ami nehezíti a pihenést, gyakran jár alvászavarral és kezeletlenül alattomosan, szép lassan mindenre rátelepszik. Koncentrációs problémákkal jár, gyakran munkahely kerülésével, ingerültséggel, fáradékonysággal, izomfeszültséggel. A szorongásos zavarok legnehezebben felvállalható, érthetetlen fajtája, a kezeletlen munkahelyi, családi stressz, a rossz családi minta újraélése gyakran váltja ki, komplex életvezetési stratégia váltással, pszichoterápiával lehet rajta segíteni.

Szorongásos depresszió
A szorongásos kórképek összetett fajtája a szorongásos depresszió. Ilyenkor általában rossz családi minta nyomán nehéz élethelyzet váltja ki a szorongást. A nehéz élethelyzethez szükséges megküzdési stratégia hiányzik az egyén viselkedés készletéből, gondolkodási sémáiból, önleértékeléssel nyugtázza a kudarcot, ami gyakori és hosszabb távú sikertelenség esetén depresszióhoz vezet. A depresszió mértékétől függően pszichoterápiával vagy pszichoterápiás segítség mellett gyógyszeres segítséggel kezelhető. Fontos a többi szorongásos kórképhez hasonlóan a szorongás oldása, a terápiás változás létrehozása, ami szemléleti, önismereti és megküzdési tényezőkből áll elsősorban. A szorongásos kórképek terápiájában a hipnoterápiának lehet nagy szerepe, a depressziós gondolkodásmód kezelésében jól alkalmazhatók a kognitív terápiás eszközök.
Depresszió

Fóbia
A fóbiák konkrét tárgytól való iszonyban jelentkező szorongások. Kerülheti a szorongó egyén a közösségi tereket, a tömeget (agorafóbia), a társas helyzeteket (szociális fóbia), irányulhat az iszony egy-egy állatra, utazásra, egy-egy járműre, orvosi kezelésre, vagy olyan helyzetekre, amikben korábban szorongást keltő élménynek volt kitéve.

Poszttraumás stressz zavar
A korábbi stresszhelyzetek által keltett szorongások szélsőséges esete a poszttraumás stressz zavar (PTSD), amikor extrém mértékű trauma, lelki törés után az emlék újraélése okoz szorongást. Katasztrófát átélt egyénekre jellemző, de gyakran hétköznapi élethelyzetekben túlterhelő pszichotrauma hatására is kialakulhat.


Kényszeres  zavarok
Kényszeres zavarokban a szorongás először tevékenység vagy gondolat formáját ölti, ebben próbál megoldást találni a szorongására, bizonytalanságára, feszültségére az egyén. A  rituális tevékenység vagy gondolat azonban idővel hozzákapcsolódva a szorongáshoz maga is feszültségforrássá válik. Így a tisztasági kényszer nem oldja, hanem fokozza azt a szorongást, ami kiváltotta, akárcsak az énidegennek érzett kényszergondolatok, amitől nem tud szabadulni egy idő után a szenvedő alanya. Pszichoterápiás segítség mellett esetleg gyógyszeres segítségre is szükség lehet, ha a kényszeres feszültség elviselhetetlenségig fokozódik.


Kunsági Andrea

Mikor érdemes pszichológushoz fordulni?

Terápiás módszerek

Kunsági Andrea pszichológus honlapja